2014. február 25., kedd

Fő a biztonság! // Säkerhet framför allt!

Minden lakást biztonsági ajtóval szerelnek fel, ez állt a közös képviselettől kapott hírlevélben. Ugyanis itt a lakótelep vezetősége intézi a nyílászárók cseréjét. A lakók mentesülnek a nagyösszegű kiadásoktól, nem kell iparos után szaladgálni, résztvenni a vircsaftban. Bár a közös költség jóval magasabb, mint a magyar társasházakban, de ebből a pénzből sok mindenre jut, többek között a renoválásokra és a rezsire is. Nem kell a közüzemi számlák befizetésével bajlódnunk minden hónapban, sem erőnkön felül spórolnunk a fogyasztással, valamint nem kapunk a szívünkhöz egy-egy váratlanul magas összegre kiállított csekk láttán.

Az ajtócserével kapcsolatban egy teendőnk volt: befáradni a közös képviseleti irodába a négy darab kulcsért. Minden lépcsőházban ki van függesztve, melyik hétre esnek a munkálatok. Nem kötelező otthon lenni, mert minden lakást ki lehet nyitni a főkulccsal. Fel sem merül, hogy bárki kihasználná az alkalmat a lopásra (kinek hiányzik a botrány? Melyik cég akarna egy ekkora piacot elveszíteni? Több, mint ezer lakásról van szó.).

Kint, a ház előtt már hetek óta várják a ponyva alatt feltornyozott ajtók, hogy felszereljék őket. A rakományt nem őrzik, mégsem rongálta meg, vitte el senki. „Ugyanígy működött az ablakcserénél.” – mesélik a svédek. És nem csak nálunk. Magam is láttam a város másik végében felhalmozott ablakokat. Annyi volt a különbség, hogy a forgalmasabb környéken egy vékony drótkerítést állítottak a  szállítmány köré. De így is könnyű préda lett volna a rongálók és a tolvajok számára. Tudomásom szerint nem történt incidens, talán másban fel sem merül ilyesmi.

Csak egyet nem értek: mi szükség van biztonsági ajtóra?


Biztonsági ajtók // Säkerhetsdörrar




Enligt nyhetsbrevet av bostadsföreningen blir alla lägenheter utrustade med säkerhetsdörrar. Det är nämligen styrelsen som är ansvarig för att byta dörrar och fönster. Innehavaren behöver inte fixa det skälv, leta efter en yrkesman och betala de dyra kostnaderna. Avgifterna för lägenheten är mycket högre än i Ungern, men bostadsrättsföreningen betalar flera olika saker från de där pengarna. Till exempel: renoveringar och driftkostnader. Man behöver inte betala olika räkningar varje månad, eller spara extremt mycket med förbrukningen. Man får inte några oväntade höga räkningar heller.

I samband med dörrbytet hade vi bara en sak att göra: att hämta fyra nycklar från servicekontoret. I varje trapphus hänger informationsbladet, vilken vecka arbetena kommer att ske. Man behöver inte vara hemma den där tiden, för det går bra att öppna dörrarna med huvudnyckeln. Det kommer inte ens i fråga att någon tar möjligheten för att stjäla (vem vill ha en skandal? Vilket företag vill tappa en så stor kund, över tusen lägenheter?).

På gården har dörrarna väntat under tältduk för några veckor för att monteras. Trots att lasten inte står under bevakning, blev den inte vandaliserad eller stulen. ”Det funkade på samma sätt med fönsterbytet” – berättade svenskarna.Och inte bara hos oss. Jag såg själv att de lastade av fönsterrutor på andra sidan av stan. Skillnaden var bara att det stod ett tunt staket runt fönstren för att det är ett mer trafikerat område. Om någon bestämde sig att vandalisera eller sno lasten, hade de möjlighet ändå.  Om jag är rätt hände ingenting, man hade kanske inte ens en sådan tanke.

Det finns bara en sak som jag inte förstår: varför behövs säkerhetsdörrar egentligen?

2014. február 12., szerda

A kilenc és félmillió olvasó országa // Nio och halvmiljon läsares land

Ma rám köszönt az egyik szomszéd kisfiú a könyvtárban, majd lelkendezve megmutatta, milyen könyveket kölcsönzött ki. Harcoló szuperhősök képei rajzolódtak elém, tisztességesen teleírt oldalak mellett. Megkérdeztem tőle, hogy egyedül szokott-e olvasni, vagy anyu és apu segítségével. A nyolcéves fiú először megdöbbent a kérdésemen, aztán így válaszolt: „Magam szoktam olvasni.”

Nem ő volt az egyetlen gyerek, akit ott láttam: egy egész osztály válogatott kedvére az olvasmányok között. A tanító néni csak a kölcsönzés során felmerülő problémákban segített, hol az olvasójegy hiányzott, hol meg néhány visszahozandó könyv.

A srácok otthonosan mozogtak a könyvtárban. Nem voltak néma csendre kényszerítve, igaz, nem is kiabáltak. Jól érezték magukat.

Svédországban már régen felismerték, hogy nem szabad elriasztani a kisiskolásokat a könyvektől. A felnőttvilág nem erőlteti rájuk a klasszikusokat, hanem a gyerekek maguk választanak olvasmányokat. A cél az olvasás megszerettetése, a könyvtárba járás igényének elültetése a diákokban.

Sundsvallban és környékén tizenkét könyvtár van. Akik nem jutnak el egyikbe sem, azok a városban és a falvakban is megálló könyvesbuszról kölcsönözhetnek. A könyvtári tagság ingyenes.

könyvesbusz

Bokbussen



A svédek főleg kortárs irodalmat és krimit olvasnak, a klasszikusok csak másodlagos szereplői a könyvesboltoknak. Itt aligha lepődik meg egy ifjú olvasó, hogy az író élő ember is lehet.

A helyi újság hetente közöl recenziót az új könyvekről. Decemberben egy teljes oldalon foglalkozott Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényével, amely immár svédül is olvasható.



Idag träffade jag en grannpojke på biblioteket som entusiastiskt visade mig, vilka böcker han lånade. Jag såg kämpande superhjältar på bilderna, bredvid dem var det massor av text. Jag frågade honom om han brukar läsa själv eller mamma och pappa hjälper honom. Den åttaårige pojken blev förvånad över min fråga först, sen svarade han: ”jag brukar läsa själv.”

Han var inte det enda barnet som jag såg där: en hel klass valde böcker med engagemang. Fröken hjälpte bara när eleverna hade problem med lånandet, ibland saknades lånekortet, ibland några böcker som de måste lämnas tillbaka.

Ungarna kände sig hemma på biblioteket. De var inte tvungna att vara helt tysta, fast de inte skrek heller. De verkade trivas.

I Sverige är det klart, att man inte skrämmer bort barnen från böckerna. Vuxenvärlden tvingar dem inte att läsa klassikerna, barnen får välja böckerna själv. Det viktigaste är att ungarna ska tycka om att läsa och de har behov att gå på biblioteket.

I Sundsvall med omnejd finns det tolv bibliotek. De som inte kan gå dit, kan låna böckerna från bokbussen, som har hållplatser både i stan och i byarna. Det är gratis att låna, bara man har ett bibliotekskort.

Svenskarna läser oftast samtidslitteratur och deckare. Klassikerna är inte så populära i bokaffärerna. Här blir en ung läsare inte förvånad över att en författare kan vara en levande människa.

Lokaltidningen publicerar recensioner om nya böcker varje vecka. I december skrev Sundsvalls Tidning en hel sida om den ungerska författarens Péter Nádas roman som har titel Parallella historier som kom ut på svenska.

2014. február 6., csütörtök

Mindenki Szocsiról beszél // Alla snackar Sotji

Ezzel a címmel indult egy  műsor az idei olimpiáról a svéd tévében (svt). Mivel a téli játékok itt legalább olyan jelentőséggel bírnak, mint a nyáriak, van miről beszélni.

106 sportoló képviseli Svédországot Szocsiban az alábbi versenyszámokban:
Alpesi sízés, curling, síakrobatika, jégkorong (férfi és női), műkorcsolya, sífutás, biatlon, korcsolya és snowboard.

Az olimpián résztvevő versenyzők közül tizenhárman születtek Västernorrland megyében, hárman Sundsvallban. Ők most is itt laknak a városban. Nem csak rájuk büszkék a helyiek, de a sífutócsillagra, Charlotte Kalla-ra is, aki néhány évvel ezelőtt költözött ide. Természetesen közel lakik a sípályához.

Charlotte Kalla


No de hogy lesz valakiből síbajnok? A tehetséges fiataloknak lehetőségük van továbbtanulni és specializálódni az ún. sígimnáziumban. Így az utánpótlás szakszerű irányítás mellett fejlődhet.

A visszaszámlálás lassan a végéhez ér és megkezdődik a 2014-es téli olimpia.

A 2010-es játékokon Svédország  5 arannyal, 2 ezüsttel és 4 bronzéremmel lett gazdagabb. Összesen 135 medállal a mindenkori téli olimpiai éremtáblázat hetedik helyén állnak jelenleg, Szocsi előtt.

A világhírű, svéd áruházlánc, a H&M öltözteti az olimpiai csapatot. A ruhák a sportolók bevonásával készültek, ők is adtak tippeket, miképpen lehetne még praktikusabb egy-egy darab. A kollekció egyszerre svédes és fiatalos.





A versenyzők büszkén viselik a formaruhát, a néző pedig csak sóhajt: ej, ha én is köztetek lehetnék! Erre a H&M is gondolt, mivel az egyes darabokat bárki megvásárolhatja az üzletekben. Nem csak Svédországban, de Magyarországon is.





Med den här rubriken började ett program på svt som handlar om OS i Sotji. Eftersom de vinter olympiska spelen är minst lika viktiga som sommar OS, finns det mycket att snacka om.
106 idrottare representerar Sverige i Sotji i följande grenar:

Alpint, Curling, freestyle puckelpist, freestyle skicross, freestyle, slopestyle, ishockey (män och kvinnor), konståkning, längdskidor, skidskytte, skridsko och snowboard.

Tretton tävlande är föddes i Västernorrlands län, tre stycken i Sundsvall. De bor i stan fortfarande. Sundsvallsborna är stolta över dem, men också över längdåkningsstjärnan Charlotte Kalla, som flyttade hit för ett par år sen. Naturligtvis bor hon i närheten av skidanläggningarna.

Men hur blir man skidchampion? De begåvade ungdomarna har möjlighet att studera på skidgymnasiet. På det här sättet kan den nästa generation utveckla sig under professionell ledning.

 Nedräkningen är nästan klar och olympiska spelen 2014 börjar snart.

2010 vann Sverige 5 guld, 2 silver och 4 bronsmedaljer. Med 135 medaljer är Sverige på sjunde plats efter alla tiders vinterolympiska spel, innan Sotji.

Den världsberömda affärskedjan H&M gjorde kläder för den svenska OS-truppen. Idrottarna gav tips hur kläderna skulle bli mer praktiska. Kollektionen är svensk och samtidigt ungdomlig. OS-deltagarna bär dem stolt, publiken är lite avundsjuk, tänk att få vara med att delta. H&M tänkte på samma sätt, eftersom vem som helst kan köpa kläderna och accessoarer i butikerna. Inte bara i Sverige, men också i Ungern.

2014. február 2., vasárnap

Civil a pályán // En ungerska i spåret

A svédekről már tudjuk, hogy korcsolyacipőben születnek, most kiderült, hogy sítalpon is képesek a világra jönni.

A síelés alatt itt elsősorban sífutást értenek, de a lesiklás is ugyanolyan ismerős terep számukra. A két sportág mind felszerelésben, mind a pályát illetően különbözik egymástól.

Az alpesisíhez képest a sífutásnál használt lécek jóval keskenyebbek, a cipőnek pedig csak az orrát rögzítik, a sarok rész fel-le mozog. A felszerelés nem olcsó, de mivel népsportról van szó, az üzletek gyakran kedvezményes áron kínálják a szetteket és a ruházatot. Vigyázat, a síléceknek nem csak a magassághoz, de a súlyhoz is kell idomulniuk! A hatékony csúszás érdekében ne feledjük a sítalpak vaxolását! Ha járatlanok vagyunk a témában, forduljunk bizalommal egy svédhez. Bármelyikük doktorálhatna ebből a tudományból.

A felszerelésem készen állt már decemberben, csak egy dolog hiányzott: a hó. A síszezon novemberben szokott kezdődni, de ezúttal egészen január közepéig kellett várni az első, kiadós havazásra és a pálya kialakításra.

A sífutópályát elektromos világítás szegélyezi (gondoljunk a rövid nappalokra). Ha van elég hó, akkor egy speciális gép alakítja ki a nyomvonalat, amin a síelők haladnak. Úgy képzeljük el, mint egy párhuzamos csatornát. A megfelelő minőségű nyom biztos terep a klasszikus, ún. diagonál stílusú sízéshez. lyenkor a síelő hasonlóan mozgatja a lábát és a karját, mint gyaloglás közben. Tulajdonképpen nem is fut, hanem csúszik a síléceken. A technika elsajátítása nagyon fontos, mert így kevesebb erőbedobással, hatékonyabban tudunk haladni.

a nyom // spåret
Sokan egy életen át űzik ezt a sportot, legalább annyi nyugdíjas korú sízőt láttam már a pályán, mint ahány fiatalt. Talán ez az egyik titka a svédek hosszú életének.


Létezik még az ún. korcsolyázós (skate) stílus, amellyel gyorsan lehet haladni és nyom sem kell hozzá.

A svéd gyerekek már kiskorukban megtanulják a helyes technikát. Először bot nélkül gyakorolják az egyensúlyozást, majd a teljes felszereléssel folytatják az edzést. Így előzött meg engem egy csapat vidám óvodás, amikor első alkalommal voltam a pályán. De hamar eljutattam az elit versenyzők szintjére és már úgy törtem a síbotot, mint a profik. Csak az volt a furcsa, hogy senki nem nyújtott felém egy újat a pálya széléről.





A sífutás erősíti az állóképességünket és megmozgatja az egész testünket, miközben jó levegőn vagyunk. A tempót és az esetleges pihenőt is magunk határozzuk meg.





Jag vetredan att svenskarna föds med skridskorna på. Nu har jag förstått att de kommer till världen på skidor.

Att åka skidor betyder längdskidåkning här, fast det är lika vanligt att åka slalom. De där två idrottsgrenarna har olika utrustning och banor.

I längdskidåkning använder man smalare skidor än i alpin skidsport och pjäxorna sitter bara fast där fram. Hälarna går alltså att röra upp och ner. Utrustningen är inte billig, men längdåkningen räknas som folksport, men man kan komma över ett ”paket” till ett rimligt pris, på affärerna jämna mellanrum.   Skidorna måste inte bara passa till längden utan också till vikten! För att få bra glid, får man inte glömma att valla skidorna. Om man är osäker hur man gör det, fråga gärna en svensk. Alla kan doktorera i den här vetenskapen.

Min utrustning var klar redan i december, det var bara en sak som saknades: snön. Skidsäsongen brukar börja i november, men den här säsongen var man tvungen att vänta till januari för den första riktiga snön och för att skidspåren skulle bli klara.

Det finns elljus runt spåret (tänk på de korta dagarna). När det finns lagom snö, trycker en speciell maskin spåret till skidåkarna.  Det fina spåret tillhör till den klassiska skidåkningen, som heter diagonalåkning. Det betyder att skidåkaren rör sina armar och ben nästan samma sätt som man går. Så glider man på skidorna. Det är jätteviktigt att lära sig rätt teknik, dels för att åka mer effektivt och för att spara kraft.
Det finns en annan stil som heter skate. Man kan åka snabbt på det här sättet och behövs inget spår.

Svenska barnen lär sig tekniken redan på dagis. Först övar de att balansera utan stavar, sen fortsätter de träningen med stavteknik. Jag blev alltså omkörd av ett helt gäng glada småbarn när jag var på spåret första gången. Men jag blev snart som en elitåkare när jag bröt staven. Skillnaden att det var ingen på sidan som gav mig en ny.

Längdskidåkningen stärker uthålligheten, man rör sig mjukt med hela kroppen medan man andas friskt luft. Man väljer själv tempot och stannar om det behövs. Det finns många som åker längd under hela livet. Jag har sett minst lika många pensionsålder som yngre folk i spåret. Kanske är det en av anledningarna för svenskarnas långa liv.